Sosai Masutatsu Oyama

1923. július 27-én a dél-koreai Gusan-ban született Hyung Yee Choi néven. Gazdag, arisztokrata családhoz tartozott, édesapja városi elöljáró volt így szigorú neveltetésben részesült. Öt éves körül lehetett, amikor egy ssirum (koreai népi birkózás) versenyen egy óriási termetű harcost látott, aki nem talált legyőzőre. A bajnok a közönséggel kezdett ki, mígnem egy vékony alkatú, idősebb kínaiba kötött bele. Új ellenfele könnyűszerrel legyőzte a bírkzót, sőt kórházba is kellett szállítani. A kis Hyung Yee új bálványt talált magának és megkérte a mestert tanítsa őt. Lee mester 13 éves koráig tanította a Chabee harci művészetére. (A Chabee a Koryo-korszakból (912-1392), a kínai és koreai harci művészetek keverékéből származik, főleg kínai kéztechnikákkal.) Szamurájtörténeteinek erkölcsi tanulságai nevelték.

Ezután Japánba került, ahol a shotokan karatéban edzette tovább testét és lelkét. A mindennapos edzések mellett megismerkedett a Judóval és ezen keresztül egy "igazi szamurájjal", Kimurával-is. Ekkor a Takushoku Egyetemre járt.

Hamarosan ez sem elégítette ki ambícióit és Funakoshi Gichinnek a karate szülőatyjának tanítványa lett. Munkáját egyre nehezebbé tette a világháború, majd 2. danos mesterként önkéntesnek jelentkezett a Japán hadseregbe. Repülőpilótaként oly elszánt volt, hogy bármikor életét adta volna hazájáért. A körülményekhez alkalmazkodva nevét Masutatsu Oyamára változtatta (ez megszokott dolog volt Japánban a koreai bevándorlók körében). 1945-ben Japán kapitulált, de Ő nem. Nem találta helyét a legyőzött országban. A megszálló amerikai katonák gátlástalanul fosztogattak és nőket támadtak meg akár a nyílt utcákon is. Ázsiai Robin Hoodként gyakran törlesztett ellenük... Végül már körözték az amerikaiak és el is fogták (persze nem puszta kézzel hanem fegyverrel kényszerítve). 6 hónapra börtönbe zárták. Sok amerikai katona beszélt így róla : "Szerencse, hogy Japánban sem sok ilyen alak van, különben elvesztettük volna a háborút".

Cho Hyung Ju gojukai mester javaslatára 3 hónapig élt a Minobu-hegyen egy buddhista templomban. Tanult és meditált. Majd visszatérve a városba, újult erővel, még a korábbinál is többet edzett. Készült ugyanis a Japán Karate bajnokságra. 1947-ben a versenyt megnyerte. Ekkor figyelt fel rá egy politikus, és felajánlotta hogy anyagilag támogatja őt, ha idejét csak a karaténak szenteli. A Kiyosumi hegyre költözött egy elhagyott házba több mint másfél évre. Napi 16 órás fizikai tréning után tért nyugovóra hónapokon keresztül. Előfordult, hogy mezítlábas futáskor véresre vagdosta a jég a talpát. Ekkor már 220 kg-ot nyomott fekve, átugrotta a saját testmagasságát, 12 mp alatt futott 100 métert és kettő ujjon tudott kézen járni. Pihenésként olvasott és tanult. Ekkor alkotta meg a világ legkeményebb harci művészetét a KYOKUSHIN-t.

Ha élt ember, aki az életében legendává vált, akkor az Masutatsu Oyama 10 danos mester volt. Az egész világ ismerte nevét Japántól Brazíliáig, Dél-Afrikától az USA-ig mindenhol. Legendássá váltak küzdelmei, elszörnyedve beszélek bikák elleni harcairól. Életében 53 bikát győzött le puszta kézel, hármat pedig úgy, hogy az első ütésétől kimúltak. Megalkotta a Kyokushin karatét, azt a harcművészetet, mely a testi erő és a lelki összhang egy szintre emelésével félelmetes küzdőket, nagyszerű harcosokat adott a világnak.

1994. április 26 -án 71-évesen hosszú, súlyos betegség után eltávozott közülünk.